David Szalay: Flesh

Igen, ahogy Dua Lipa is észrevette István halandó emberi mivoltában, fizikai valóságában jelenik meg előttünk, betekintést nyerünk érzései és érzelmei vívódásába amely a kamaszok testi-lelki fejlődésének, az érett felnőtté válásnak és az idősebb kori magányra való törekvésnek a  velejárója. A történet hangvétele egyedi, tele van negativitással és maszkulinitással, nem való annak, aki a felszínes történeteket szereti. A történet dióhéjban István életét meséli el, aki a sok vakvágány után egyenesbe jön: lehetőséget kap, hogy magán sofőrként bekerüljön az angol felsőbb osztály tagjai közé, ahol megismeri későbbi feleségét, de sajnos egy szerencsétlenség következtében élete visszakanyarodik oda ahonnan elindult, édesanyja otthonába.

A könyv kezdetben Magyarországon játszódik, itt él István (aki most iratkozott be a középiskolába) édesanyjával. István kissé éretlenebb a koránál és nehezen talál barátokra. Anyagi körülményeik szűkösek, ezért István a lakásukban tölti a délutánokat. Itt ismerkedik meg a házban lakó idősebb nővel, akivel titokban testi kapcsolatba kerül.

A város ahol István lakik tele van élettel, kis borozóval, ahová a törzstagok beugranak egy-egy fröccsre munka után vagy az éjszakai élet retró kellékével, a rum bárral ahol a Karib szigeteket idéző bárpultnál felszolgált koktélhoz papír esernyő dukál. Házuk egy a sok hasonló panelház közül a lakótelepen, ahol a munkás és középosztály éli mindennapjait. Rácsodálkozva tekintünk vissza a 90-es évekre és azok minden kellékére: a szűkös panel lakásra, amelynek falain áthatol a zaj, ahova kapucsengővel kell beengedni a vendéget, a kávéfőzőre, a Skodára, zene kazettákra, az öngyújtóra, az első üzletházakra…

István élete rendezetlen, hirtelen változó események egymásutánja, mely talán annak tudható be, hogy anyja egyedül neveli, aki többnyire sosincs otthon, azért arra lehet következtetni, hogy  sokat dolgozhat, hogy eltartsa a gyermekét. Jószívű asszony, aki megígéri a szomszédjának, hogy a fia segíteni fog bevásárolni és büszkén meséli el a nagymamának, hogy milyen szorgalmasan tanul a fia. Nagy valószínűséggel minden fillérre szükség van a családban, ezért sürgeti a fiát hogy menjen dolgozni és talán emiatt nem tud kellő hátteret biztosítani a fiának amikor ügyvédre lenne szüksége hogy ne kerüljön nevelő intézetbe. Amikor egyéb lehetőség híján István bevonul katonának és hazatértekor nem találja helyét, az anyja újra támogatja. Az ő javaslatára megy pszichológushoz.

Miután István ráébred, hogy ezidáig csak lógott a levegőben míg mások karriert építettek útnak indul az Egyesült Királyságba szerencsét próbálni. Öten bérelnek egy házat, István egy striptease klubban kidobóember. Már két éve él így amikor munkából hazafelé tartva egy idősebb férfi segítségére siet, akit megtámadtak és kiraboltak az utcán. Az ő segítségével képzi tovább magát testőrnek és talál állást egy jómódú családnál, majd megnősül és családot alapít. Családjával jó anyagi körülmények között él, és az édesanya is kiköltözik hozzá Angliába.

Érdekes, ahogyan Szalay rámutat azokra a problémákra, amikkel az Egyesült Királyságban élők néznek szembe: a fiatalok nem jutnak előre az életben (amikor István találkozik a volt lakótársakkal azoknak még mindig nem sikerült kiköltözni a közös albérletből), a főváros kétes vállalkozásai amelyek nem jelentik be a dolgozót, a közbiztonság romlása. Aztán betekinthetünk az elit pénzügyi helyzetébe is, vagyis azokba a  jelenségekbe, amelyekről naponta hallani a közmédiában pl. a nagy vagyonok átmentése az örökösökre, drog használat az egyetemisták körében, az iskolai csúfolódással szemben tehetetlen szülők és pedagógusok problémaköre…

A könyv végén főhősünk hazatér Magyarországra. Kiégve, egyszerű körülmények között éli napjait a kis panel lakásban. Már nem akar sikert, kariert, csak csendesen, magányosan élni.

Talán István útkeresésének ábrázolása a legfőbb indok, amiért Szalay Dávid Flesh című könyvének ítélték oda a Booker díjat. István esetlen tinédzser, bátor katona, önfeláldozó és gyengéd apa, nyomulós vállalkozó, titkos szerető egy személyben és mint sok más férfi a helyét keresi a maszkulinitás útvesztőjében. A könyv 10 fejezetre osztása sem véletlen; a nagyobb életszakaszokat és az azokhoz kötődő társadalmi szerepek elvárását tükrözi. Mindemellett a könyv rámutat egy másik folyamatra is: a migráció irányának megfordulására. Már több kelet-európai hagyja el Nagy Britaniát mint aki ide költözik és ez más nációkra is igaz. Szalay regénye pedig zászlóvivő az ezt előidéző folyamatok irodalmi ábrázolásában. 

Ha szeretne több tartalmat látni, kövessen minket!

https://www.youtube.com/@eduolingo21forditoiroda